A jobb agyféltekés rajzolás módszertana Dr. Betty Edward nevéhez kapcsolódik. Amikor 1979-ben először megjelent Betty Edwards Drawing on the Right Side of the Brain című könyve, azonnali pozitív visszhangot kapott, és mindenki meglepetésére közel egy évig a New York Times bestseller-listáján maradt. Az azóta eltelt évek során Dr. Edwards háromszor átdolgozta a könyvet, hogy belefoglalja a tanítási technikák és a mögöttes elmélet fejlesztéseit és pontosításait. A könyvet ma már széles körben elfogadják a művészek, tanárok világszerte. A Dr. Betty Edwards által kifejlesztett jobb agyféltekés rajzolási módszer fejleszti azokat az észlelési készségeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a dolgokat olyannak lássuk, amilyenek valójában. Így pontosan vissza lehet őket adni, tökéletesen lehet ábrázolni egy ceruzarajzon. Megfelelő oktatással a rajz érzékelési készsége bárki számára megtanítható, és viszonylag rövid idő alatt el is sajátítható, bárki számára. Dr. Betty Edwards kidolgozott egy 5 napos kurzust, hogy az agy „jobb oldalán” tanítson rajzolni. Dr. Edwards és fia, Brian Bomeisler finomította és fejlesztette módszertanát és tanfolyamait az évek során. Brian szorosan együttműködött édesanyjával a módszertanról írt könyvük átdolgozásában és frissítésében, valamint egyedi rajzeszközök kifejlesztésében a reneszánsz művészek által használtak alapján, hogy segítsék a kezdő diákokat.
A JOBB AGYFÉLTEKE SAJÁTSÁGAI
Dr. Betty Edward a diákjainak a rajzolással kapcsolatos küzdelmei miatt végzett kutatásai a Nobel-díjas neurobiológus, Roger W. Sperry munkáira támaszkodtak. Sperry és kutató társai 1968-ban olyan kutatásokat tettek közzé, amelyek kimutatták, hogy az agy két felének nagyon eltérő, mégis specifikus funkciói vannak. Sperry szavaival élve minden félteke valójában egy tudatos rendszer a maga jogán; saját érzékeléssel, gondolkodással, emlékezéssel, érveléssel, preferenciákkal és érzelmekkel. Továbbá mind a bal, mind a jobb agyféltekében egyidejűleg tudatosulhat különböző, akár egymásnak ellentmondó, párhuzamosan futó mentális élmények. „Két agyad van: egy bal és egy jobb. A modern agykutatók már tudják, hogy a bal agyfélteke a verbális és racionális agy; sorozatokban gondolkodik, és gondolatait számokra, betűkre és szavakra redukálja… A jobb agyfélteke a nonverbális és intuitív agy; mintákban vagy képekben gondolkodik, amelyek „egész dolgokból” állnak, és nem érti a részleteket, sem számokat, sem betűket, sem szavakat.” – Richard Bergland „Az elme szövete”. A legtöbb emberi tevékenység agyunk mindkét agyféltekéjének munkáját igényli. Mindkét agy félteke sajátos funkcióival járul hozzá a legtöbb elvégzett feladathoz (miközben az agy „egészként működik”), de néhány tevékenység főként az egyik agyfélteke dominanciájával jár, a másik jelentős beavatkozása nélkül. A rajz az egyik ilyen tevékenység, jobb agyféltekés dominanciával. További példák a hétköznapi életből:
A bal agyfélteke verbális, analitikus, szekvenciális rendszer. Nem tudnánk kreatív, intuitív feladat listákkal, tervezéssel boldogulni. Lépésről lépésre verbális, numerikus, szekvenciális elemzés szükséges az ilyesmihez.
A jobb agyfélteke pedig a vizuális, térbeli, észlelési rendszere. Ilyen például az arcfelismerés. Nem elemezzük az arcokat, és az egyes jellemzőket sorrendben nevezzük el, hogy felismerjük egy barát arcát. A felismerés azonnali, vizuális és globális (minden egyszerre).
